http://efi.eszv.hu/images/efikapcsolat.jpg

Márciusi Életmódváltó kérdések az Orvos Válaszol rovatban

A Hajdúböszörményi Városi Televízió Esélyt az egészségnek c. magazinműsorában az Egészségfejlesztési Iroda szakértőivel működik az Orvos válaszol rovat. Az előző hónapban történt krízishelyzetek bemutatója után tehette fel a lakosság a kérdéseit, amelyekre Papp Mária klinikai szakpszichológus válaszolt.

Lehet szükségem volna egy beszélgetésre, de félek mások előtt elmondani ezeket a történeteket. Mennyire anonim ez a klub? Van-e lehetőségem személyes konzultációra?

A krízisklub két fő részből tevődik össze. Az első egy csoportos beszélgetés, a második felében pedig lehetőség van egyéni tanácsadásra. Minden esetben szigorú titoktartás van, a csoportból sem megy ki semmilyen információ. Természetesen a csoportok nyitottak, tehát oda bárki bármikor csatlakozhat. Ettől függetlenül bátorítok mindenkit, hogy foglaljon nyugodtan személyes időpontot.

Miként zajlik egy klubfoglalkozás?

Havonta 1-2 alkalommal van foglalkozás. Előre bejelentkezéssel és anélkül is lehetséges a részvétel. Ha többen vagyunk, akkor közösen kezdjük el a beszélgetést, és ha valaki szeretne személyes beszélgetést, akkor annak is teret adunk. De előfordult már olyan is, hogy mindenki csak egyéni beszélgetést szeretne, akkor beosztjuk az időt, hogy mindenkire jusson.

Nemrég történt egy haláleset a családban és láthatóan nem tudják feldolgozni. Mit tehet a család?

Nem mindegy, hogyan történt a haláleset, hirtelen, tragikusan, vagy esetleg egy hosszabb betegség után, mintegy várhatóan. A veszteség feldolgozása nehezebb lehet egy hirtelen halál esetén, máshogy zajlik a gyász folyamata. A normál gyász időtartama egy év Ezalatt szélsőséges magatartásformák is elfogadhatóak, van, akinek szokatlan, furcsa megnyilvánulásai is lehetnek. Legfontosabb a családtagok támogatása, a mellette levés, ahogy erről szabadon tudjanak beszélni, meg tudják siratni, akit elvesztettek. Akkor kell aggódni, ha a gyász egy év multán sem múlik, vagy önkárosító viselkedésformák jelennek meg. Legfontosabb a családtagoknak a támogatás, a mellette levés, hogy erről szabadon tudjanak beszélni, meg tudják siratni, akit elvesztettek.

Stresszes a munkahelyem, folyamatosan ott lóg felettünk a kirúgás veszélye. Hogyan tudom kezelni a stresszt?

Erre vannak különböző stressz csökkentő technikák, különböző relaxációs módszerek. Ebben az esetben sajnos nem a mi kezünkben van a megoldás, ilyenkor hatványozottabb a stressz, mert nem mi kezeljük a sorsunkat, mások kezében vagyunk. Egyrészt segíthetnek a relaxációs technikák, másrészt a racionális megoldás, hogy keresgélünk és szétnézünk, hogy milyen más munkát tudnánk találni.

Úgy érzem, hogy valami nincs rendben a lelki világommal. Mit tehetek, hova fordulhatok?

Egyrészt az EFI krízisklubhoz. Másrészt pszichológus működik a Gyerekjóléti Szolgálat keretében. Valamint ha úgy érzi, hogy ettől súlyosabb a gond, akkor pszichiáter szakorvoshoz is kérhet időpontot.

Pszichoterápia, pszichológia, pszichiátria. Mi a különbség közöttük?

Nagyon sokszor keverik. Alapvető különbség, hogy a pszichiáter orvos, a pszichológus pedig bölcsész végzettségű. A pszichológus inkább beszélgetéssel, pszichoterápiával segít, a pszichiáter pedig főként gyógyszerrel orvosol. A pszichológus a lelki történésekre, az orvos pedig az élettani működés zavaraira koncentrál egy pszichés probléma kezelésénél. A két szakma egyébként egyre inkább közelít egymáshoz, hiszen nehéz különválasztani a testi és lelki történéseket. Pszichoterápiát mindkettő végezhet a megfelelő szakképesítések megszerzése után.

Úgy érzem, a házasságom gödörben van. Már nincs intimitás. Nem akarjuk kiteregetni a szennyest mások előtt, de érdemes-e elmenni párterápiára?

Ha mind a két fél azt gondolja, hogy ennek vége, akkor mi sem tudunk semmit tenni. De ha egyik fél úgy gondolja, hogy ez még menthető, akkor érdemes megpróbálni. Ha ez csak egy aktuális mélypont, tehát eddig jól működött a házasságuk, akkor érdemes eljönni egy beszélgetésre, mert minden kapcsolatban lehetnek mélypontok.

Láthatóak-e az öngyilkosságnak az előjelei? Ilyen esetekben a család mit tud tenni? Egyáltalán megelőzhető-e az ilyen tragédia?

Általánosságban elmondható, hogy az ilyen esetek gyakran megelőzhetőek, ha a család odafigyel. Összefoglalóan ezt úgy hívjuk, hogy „cry for help”, azaz segélykiáltás. Vizsgálták, melyek lehetnek azok az általános jellemzők, amelyek öngyilkossági veszélyt jelzik. Az egyik az elmagányosodás, egyedül maradás, amikor már úgy érzi, senkire sem számíthat. Sajnos ebben az állapotban már nem is kér segítséget másoktól a beteg. A másik fontos jellemző a beszűkültség, amikor nem lát maga előtt már más lehetőséget. A család abban tud segíteni, hogy oldja a krízisben lévő magányát, illetve megpróbálja kivezetni a mélypontról, a verem mélyéről. Ha ez önerőből nem jár sikerrel, akkor viszont szakemberhez kell

fordulni.

A kistérségi Egészségfejlesztési Iroda elérhetőségei: