Örökletes-e a függőség?

Tudjuk, hogy a genetika hajlamosabbá tehet a dohányzásra, alkohol- vagy droghasználatra. Vajon ez azt jelenti, hogy a függőség kialakulása alapvetően szerencse kérdése, ha a családban előfordult már? A dolog ennél bonyolultabb.

 Mennyire örökletes a függőség?

Ha a függőségről genetikailag gondolunk, az annak megértésével kezdődik, hogy a függőség egy krónikusan visszatérő agyi rendellenesség. Sok szempontból a hajlam nem különbözik attól, mint amikor a családban a szívbetegség vagy cukorbetegség öröklődik. Kutatások szerint a genetika 40-60%-ban van hatással a függőségre.

Vannak-e  “függőség gének”?

A függőségre való genetikai kapcsolat a dopamin öröklött szintjével van összefüggésben, amely az agyban termelődő neurotranszmitter. Ez egyfajta „jó közérzet” hormonként működik. Tehát gondoljon a dopaminra úgy, mint az agy jutalomközpontjára. A magas dopaminszint gyenge impulzuskontrollhoz, ezzel pedig könnyen valamilyen függőséget okozó viselkedéshez vezethet.

 Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megvannak a hajlamosító génjei, vagy ha vannak olyan családtagjai, akik szenvedélybetegek, akkor Önnél is feltétlenül függőség fog kialakulni. Ez csak azt jelenti, hogy hajlamosabb rá. Más szóval, a genetika hajlamot jelent, nem sorsszerűséget!

 A genetika vagy a környezeti tényezők erősebbek?

Nyilvánvaló, hogy a családfa nem az egyetlen mutatója a függőség kockázatának. A körülöttünk lévő világ is jelentős szerepet játszhat az olyan viselkedésben, amely problémás szerhasználathoz vezet. A függőség kialakulásához hozzájáruló környezeti tényezők a következők:

Könnyű hozzáférés – Ami nincs, azt nehéz kipróbálni, nem igaz? Tanulmányok azt mutatják, hogy a függőséget okozó szerek otthoni elérhetősége és az annak való kitettség – különösen fiatal korban – ösztönözheti a jövőbeni felhasználást.

Társak nyomása – A barátok jelentős nyomást jelentenek az ivás, a dohányzás vagy a droghasználat terén. A „beilleszkedés” vágya fokozott szerhasználathoz és esetleges függőséghez vezethet.

Traumás stressz – Erős kapcsolat van a traumatikus eseményeknek való kitettség és a függőséget okozó szerek használat között

További kockázati tényezők

A következő csoportok esetében fokozott a szerhasználati rendellenesség kialakulásának kockázata:

Mentális problémákkal küzdők – Az olyan állapotok, mint a bipoláris zavar, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a depresszió gyakran vezet függőséghez.

LMBTQIA+ közösség tagjai – A megnövekedett kockázat a megnövekedett traumához és stresszhez kötődik. A különböző, függőséget okozó szerekkel való visszaélés pedig az egyént érő diszkriminációval és erőszakkal való megküzdési mechanizmus.

 Mit jelent ez az egész?

Nincs egyetlen, a függőséghez vezető út. Bárkinél kialakulhat, és az élet folyamán számos okból bekövetkezhet. Ha azonban a családjában előfordult már, vannak olyan lépések, amelyeket megtehet a kockázat csökkentése érdekében. Ezek a következők:

 – Az alkohol, a dohányzás vagy más anyagok használatának korlátozása és/vagy elkerülése.

– Beszéljen orvosával családja függőségi előzményeiről, hogy teljes mértékben megértse genetikai hajlamait.

– Beszéljen egy terapeutával.

Ne feledje! Bár a genetika növelheti a szerhasználattal kapcsolatos rendellenességek kockázatát, nem jelenti azt, hogy sorsszerűen be kell következnie! A lehetséges kockázatok megértése és az ellenük tett óvintézkedések segíthetnek elkerülni, hogy családja függőségi történetét tovább vigye.